Gyapjasok a Velencei-hegységben

  A Velencei-hegység hazánk legrégebbi önálló hegysége. Ránézésre csupán dombsági jelleget mutat. A Velencei-tó feletti vonulatok nagy része gránitból tevődik össze, de foltokban találunk andezitet, kvarcitot és löszt is. A gránit magmás kőzet, amely még a felszín elérése előtt megszilárdult. A felszínre kerülés után négyzetszerű darabokra töredezik, szélei lepusztulnak. Furcsa alakzatok jönnek létre. A helyiek gyapjaszsákoknak hívják, a köztudatban ingóköveknek nevezik őket.



Könnyen elérhető és megközelíthető helyeken találunk ilyen képződményeket a Velencei-hegység különböző pontjain. Sukoró község határában a Fő utcától csupán pár percre, a Nadap felé menő kerékpárút mellett van az egyik. A gránitszikla mellől csodás kilátás nyílik a Velencei-tóra. Tíz perc séta a református templom, ahol egykor országgyűlés is volt, vagy a néprajzi ház. 


  Egy másik könnyen megközelíthető hely, ahol több ilyen formát is találhatunk Pákozdtól északra található. Egy darabig autóval is fel lehet menni. Itt elszórtan, több helyen is találunk ingóköveket. Az egyik legnagyobb ilyen forma a Pogány-kő, amely tucatnyi egymáson lévő, lepusztult gránit tömböt foglal magában. Olyan, mintha óriások építő kockáztak volna itt.


Írta és fotók: Nagy Gábor

Vera néni és egy sukorói zsellérház

  Néha nem is gondoljuk, hogy nem kell messze kilométereket utazni, hogy valami igazán értékeset lássunk. Néha elég a szomszéd faluba menni, hogy egy szelet történelmet szippantsunk magunkba. Meglehetősen sok helyen jártunk már, és sok történelmi és néprajzi emléket néztünk meg országszerte. Vannak azonban olyan látnivalók, amik különleges módon kápráztatják el az embert. Úgy gondolom, hogy számomra a Sukorón található Néprajzi Ház egy ilyen hely. Vera néni, aki az időkereket visszaforgatva mesél nekünk a ház és lakója életéről, különös nyugalmával és kedvességével kalauzolja el az ide látogatókat. Mintha megállt volna az idő e helyen.



  Mi nyitásra értünk a házhoz, Vera néni akkor caflatott felfelé az emelkedőn. Elmondása szerint egyenesen a kertből jött, mert jövőhéten lakodalom lesz, a fia esküszik, így a portának takarosnak kell lenni. Fél hat óta gazol. Már ebből éreztük mennyivel másabb az élet még most is faluhelyen. 
 Ragyogón sütött a nap. A ház döngölt, fehérre meszelt falai csak úgy ragyogtak a napsütésben. Piros muskátlik virítottak az ablakokban, a fű csodás mélyzöld volt. Talán ezért lett a magyar zászló piros, fehér, zöld. Egy hamisítatlan magyar zsellérház tárult a szemünk elé. Csend volt és nyugalom.
 Vera néni ajtót nyitott, addig mi összeszedtük a gyereket, aki addigra bejárta az udvart, négykézláb.


 Vera néni elmondása szerint a sukorói zsellérház 1863-ban épült. Nem vályog, hanem tapasztott sárfalai vannak, apró ablakokkal. Kemencéi kézzel vannak tapasztva (csikós kemence), ez igen jellemző volt a környékre. Egyet gyorsan meg is nézünk az úgynevezett tisztaszobában. Idegenvezetőnk itt elkezd mesélni a ház és lakója történetéről. Marika nénitől, aki életvitel szerűen élt itt az 1960-as évekig, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága még életében megvásárolja az épületet. Közel 20 évig élt még benne és ő maga mutogatta az ide látogatóknak, miközben ő a hátsó szobában élte mindennapjait. A mai napig Frész Mária használati tárgyait látjuk itt kiállítva, azon a helyen, ahol eredetileg használta őket. A sváb asszony férje még a háborúban veszett oda, és egyedül nevelte fel két gyermekét.

Az egyetlen bútor, ami nem Mária nénié volt.


  A tiszta szobából a konyhába megyünk. A nyitott füstös konyhában rengeteg fazék, köcsög, tányér található, amely a szintén Fejér megyei Csákvárról származik, ahol a kor egyetlen fazekas nagyhatalma volt a környéken.




  Az utolsó helység az a szoba, ahol Mária néni az utolsó éveiben élt. Ruhái a mai napig szépen behajtogatva a szekrényben vannak. Melegítő és főzőedényei a csikós kemencén, és asztalán imádságoskönyve. Az egész olyan egyszerű és szerény. Semmi fölösleges holmi. Csak ami kell, az van. Mennyivel jobb lehetett ez, mint ma, amikor az ember annyi fölösleges kacatot és lomot halmoz fel az otthonában? Mennyit tanulhatnánk nagyszüleinktől, dédszüleinktől és mennyire nem hallgattunk mégsem soha rájuk. Pedig sok bölcsességet mondtak és mondanak nekünk, még azok a dolgok is amit maguk után hagytak. Persze mindezt csak akkor, ha hagyjuk, hogy ezek a helyek, ezek a tárgyak elmondják számunkra azokat az értékeket, és üzeneteket, ami miatt ki vannak állítva.




 Sajnos, Vera néni elmondása alapján kevesen, ami még szomorúbb, hogy egyre kevesebben látogatják a házat. Őszinte szomorúságot hallottam a hangjában. Dolgát végezve leült az ajtó mellett felállított kempingszékre, és ugyanazzal a nyugalommal és békességgel, amellyel körbevezetett bennünket, cseresznyézni kezdett.


  Annyit megyünk a Balatonra, és a Velencei-tóhoz a nyáron. Annyian látogatjuk meg a közeli turista és biciklis útvonalakat a Velencei-hegységben. Látogassuk meg Vera nénit, aki az időkereket visszaforgatva megmutatja nekünk, hogy hogyan élt egykor a faluban egy zsellér, hogyan élt egykor e házban Mária néni. Talán nyár végére eltűnik majd a szomorúság Vera néni hangjából, mert idén sokan voltak...

Írta és fotók: Nagy Gábor






8 középkori magyar templom és templomrom, amit neked is érdemes látnod

1. A székesfehérvári koronázótemplom romjai


Első és kihagyhatatlan helyszín az egykori koronázó templom romjai. A hatalmas templom egykor Európa egyik legmagasabb kőépítményei közé soroltatott. Maga I. István építtette, saját magánkápolnájának. István úgy rendelkezett, hogy halála után ide temessék, ami megalapozta az épület jelentőségét több száz éven keresztül. 1526-ig valamennyi magyar királyt itt koronáztak és 37 királyból 15-öt itt helyeztek végső nyugalomra.
Az eredetileg román stílusban épült hatalmas épületet több alkalommal  is átépítették, míg végül az egyik legszebben faragott és díszített gótikus épület lett belőle. A város török kézre kerülése után a megszálló csapatok a királysírokat felbolygatták, kirabolták.  Szapolyai János holttestét kihajították a városfalon kívülre. Az akkori magyar kereszténység építettet szimbolumából dzsámit és lőporraktárat alakítottak ki. A visszafoglalást követően köveit a város újjáépítésének során használták fel. Ma az egykori koronázótemplom gyakorlatilag a földdel egyenlő. Elképzelni sem tudjuk, hogy egykor Európa egyik legszebb épülete, hogyan is nézhetett ki.





2. A zsámbéki romtemplom




Zsámbék fénykora a középkorra tehető, hiszen a Székesfehérvár és Esztergom közötti útvonal mentén feküdt. III. Béla király hitvesével (francia király lánya) az országba érkező Aynard lovag építteti a ma is látható háromhajós késő román kori, gótikus templomot. A Zsámbéki romtemplom Magyarország kiemelkedő építészeti emlékei között tartják számon. Nem sok ebből a korból megmaradt ilyen jellegű épülettel büszkélkedhetünk. Bár a zsámbéki templom is romos állapotában maradt fent, azért tisztán kivehetők a térelosztások és a falak egy jó része is épségben áll. A Zsámbéki Templomot a tatátjárás alatt teljesen elpusztítják, de IV. Béla király újjáépítteti. A 14. században a település a Maróthyak kezébe kerül. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangot adományoz a településnek. 1541-ben a török elfoglalja, és az ő uralkodásuk ideje alatt rongálódik meg a templom és a hozzá tartozó kolostor. Köveit elhordják és a környező házakba építik, ennek ma is látható nyomai vannak. Feltételezhető, hogy a településen található kastélyban is vannak innen származó építőkövek.
Legújabb felmérések szerint a ma álló romoknak legfeljebb 50 éve van hátra, ha nem történik valami.




3. Az avasi templomrom



Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak. Később a szigligeti vár tartozéka lett és annak sorsában osztozott. A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nincsenek lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

4. A fülöpi templomrom



A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. közvetlen a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg. A XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben. A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000.-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.





5. Az ecséri templomrom



Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a török porig égette, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papját egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvassuk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővítteti a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtet és gótikus stílusban átépíti az épületet. Ritka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel. Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatóak, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozása van feltárva. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.



6. Az ösküi kerektemplom 



Az ösküi kerektemplom a Veszprém megyei Öskü értékes középkori műemléke. A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek templom (rotunda), amelynek eredetétől régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak. A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két romanikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek.

 7. A Szent Anna kápolna, Székesfehérvár




Nagyon szép állapotban ma is látható a székesegyház tőszomszédságában  a Szent Anna kápolna, gótikus épülete. A kápolna a városháza épületének hátsó homlokzatához van építve. Ma is megtekinthetjük a szépen faragott csúcsíves ablakait. A bejárat felett kis méretű rózsaablak található. A város egyetlen teljes egészében, épen fennmaradt középkori épülete. 1474-ben építtette egy Hentel nevezetű polgár. Az építtetésben részt vállal Kálmáncsehi Domokos is, aki a koronázó templom prépostja volt. Szobra a kápolna előtt található. A törökök imaházként használták.




8. Az aszófői templomrom



Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként. A templom a 13. században épült, román stílusban. Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik. 


Fotók: www.legifoto.com, Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor
Forrás: internet


Ágyúgolyó és forrásvíz a romoknál

  Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként.





A templom a 13. században épült, román stílusban. Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. 




  A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva.



  Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.



Fotó: Nagy Gábor