Bélapátfalvai apátsági templom

Írta: Szekeres Zsanett

  Nagyon örülök neki, hogy visszatértünk erre a helyre. Szilvásváradi kirándulásunk után is megálltunk itt, de az alvó gyerekek miatt nem szálltunk ki az autóból. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy egy másik napon visszamenjünk. Milyen jól tettük! Csodálatos időben jártunk ott, még nem volt túl meleg sem, szépen sütött a nap, minden tökéletes volt. A Bükk ormaival körülvett tisztáson álló templom még sok száz év után is tekintélyt parancsoló. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci temploma.




 Felfelé kell néznünk, ha látni szeretnénk a templom tetejét. Egészen az égig vezeti tekintetünket, az Úr felé. Beengedtek minket és ránk is csukták az ajtót. Lehet, hogy csak a korai órának köszönhető, hogy csak mi voltunk bent a templomban, de nagyon jó volt így. Lehetőség adódott csendes elmélkedésre, imádkozásra. A sok száz éves kövek mesélnek, ha nyitott füllel járunk. A leírásból megismerhetjük egészen a 13. századig visszanyúló történetét.




  A bencés rendből sarjadt ciszterciták 1232. május 1.-jén kapták meg az engedélyt az egri püspök közbenjárására, az apátság alapítására. Az alapításkor kezdett építkezést a tatárjárás (1241) után fejezték be. A korukban polihisztornak számító szerzetesek – írtak, számoltak, szántottak, vetettek, építőmesterként is tevékenykedtek itt. A monostor virágzásának korszaka a 14. század végére és a 15. század első felére esik. A Nagy Lajos király által adott kiváltságokat 1412-ben Zsigmond, majd pedig 1463-ban Mátyás király is megerősítette. A 16. században hanyatlásnak indult szerzetesi életnek a vallásháborúk vetettek véget. 1534-ben Perényi Péter elfoglalta és leromboltatta a kolostort, a templomot pedig felgyújtatta.




  Az apátság 200 éven keresztül (így a török megszállás idején is) romokban hevert. 1732-ben az apátság templomának beszakadt boltozatát újjáépítették, falait javították, s beállították a barokk oltárokat – a templom ismét használható lett és mind a mai napig istentiszteleti hely. Szakál Ernő 1953-54-ben tisztította meg a barokk vakolattól. A templom helyreállítása során a monostor falai teljesen eltűntek. Az alapfalakat 1964-65-ben tárták fel, ma a déli oldalon romkertként látható. Helyének egy részén a 19. században kőedénygyár állt.


 A templom építéstörténetében három építészeti stílust különböztetünk meg: a francia késő románt, a német gótikát és a barokk stílust. A különleges szépségű, késő román stílusú, háromhajós, keresztházas templom, a különböző stílusjegyek harmóniájával, jelenlegi formájában is lenyűgöző. Térhatásával és 750 éves múltjával rendkívül impozáns látványt nyújt az épület.




Képek Szekeres Zsanett és Civertan Grafikai Stúdió www.legifoto.com

Matyóföld kincses ládája


Mezőkövesd

„Matyóföld fővárosa”, így is nevezik ezt a kisvárost, ami Egertől 20 kilométerre található. Habár már a népvándorlás korában is említést tesznek róla, a történelem nem múlt el nyomtalanul ezen a területen sem. A tatárjárás mellett a török hódoltság is nyomott hagyott a városon, többször volt lakatlan is. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott.




 A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt). 1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.











  A gyógyvíz mellett, népművészetéről híres igazán ez a vidék. A Kisjankó Bori utca elején található fakapun átlépve, mintha időgépbe lépnénk és 200 évet utaznánk vissza.  Kisjankó Bori híres helyi hímzőasszony volt, munkássága bemutatásának egész tájházat szentelnek. Mi a bútorfestő házat látogattuk meg, ahol tátva maradt a szánk. A hagyományos parasztház minden apró szeglete matyómintával kifestett szívek, tojások, kelengyés ládák otthona.













  Nem lehet betelni a sok-sok parányi, minden részletében kidolgozott mintával. Szerencsére haza is vihetünk egy darabot ezekből a szépségekből, felakasztható szív, ékszer vagy hűtőmágnes formájában. Csak győzzünk választani! Számomra a legpozitívabb dolog és egyben a legnagyobb meglepetés az volt, hogy ezt a szép hagyományt nemcsak az idősek, hanem a fiatalok is őrzik. Hiszen az általunk választott szívet egy velem nagyjából egyidős fiatalember díszítette ki, kérésemre a családnevünkkel. Ez a szív azóta az otthonunk dísze. 







  Akik a bútorfestés mellett más művészeti ágakra is kíváncsiak, fogékonyak; betérhetnek a fazekas, - illetve a tűzzománcos házba is.
Bővebben a hímzésről: a messze földön híres matyó hímzés az egyik legrégebbi hímzésfajta, nagyjából 200 éves múltra visszanyúló történettel. Motívumai a matyórózsa, szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe (cipő), a madár és a macskafark (csigavonal), körök és bimbók. Az 1900-as évek első évtizedeiben érte el csúcsát, ekkor készültek talán a legmutatósabb darabok. A matyó „íróasszonyok” legismertebb képviselője Kis Jankó Bori volt, aki a Magyar Népművészet Mestere díjat is kiérdemelte. A munkákhoz fekete klott és fehér vászonanyagot, gyapjú- és gyöngyfonalat használtak. Régen lepedőszélére, ing ujjára varrták a motívumokat. A színhasználat gazdag volt: piros, zöld, sárga, kék, fekete, lila színekkel és ezek árnyalataival díszítették a mintákat.





 Mezőkövesden ennél meseszerűbb magyarázatot kapunk a hímzés eredetére: egy matyó lánynak az ördög elrabolta az anyját és a szerelmét. Kétségbeesett könyörgésére megígérte neki, hogy visszaadja szeretteit, de csak akkor, ha télvíz idején az ölében elviszi a templom elé a nyár összes virágát. A lány Istentől kapott sugallatra ráhímezte a mezők virágait a kötényére, azaz a surcára, és elvitte azokat, így visszakapta anyját és szerelmét.

Tipp: a Rozmaring Cukrászdában nagyon finom fagyit és süteményt ehetünk. 


Írta és képek: Szekeres Zsanett