Simontornya Vára

Tolna megye kulturális központja

Írta: Nagy Gábor
Képek: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor



  Simontornya környéke egykor mocsaras vidék volt. A település ennek a mocsaras vidéknek a legnagyobb szigetén épült és csupán két hídról volt elérhető. A település nevét adó vár az Árpád-korban épült és a középkorban és a reneszánsz idején élte virágkorát. Díszes és közismert várkastély volt az országban.  Ma Tolna megye egyik kulturális központja. Budapestről a Pécs felé vezető úton, Székesfehérvárról a 63-as úton érhető el. Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277 után építette az első várat. Magas falakkal körbevett négyzet alapterületű egytornyos erődítményként kezdte el történetét a vár. Az alapító Simon leszármazott nélkül halt meg, így a település tulajdonjoga a királyra szállt vissza. 1324-ben I. Károly, János mesternek (budavári rector és óvári kapitány) adományozta. Az Ő  fia végrendeletében Lackfi Istvánra (erdélyi vajda) hagyta, a korabeli Magyarország legbefolyásosabb családjai közé tartoztak.  Az Ő idejükben történt a vár első továbbfejlesztése. Egy palotaszárny került kialakításra, mellyel Magyarország legjelentősebb birtokközpontjává vált. A vár falain kerülnek kialakításra azok a kő ablakkeretek, amelyek a hazai gótikus építészet első villantásai. 1397-től hosszabb pereskedés után a vár a Garai család kezére kerül. Garai László 1447-től az ország nádora, tehát ismét befolyásos család birtokolja az erősséget. 1448-ban Farkas László veszi zálogba a várat és jelentős építkezésekbe kezd. A vár köré védőövet építtet. Elbontatja a tornyot és helyére egy új épületszárnyat építtet. A régi palotaépületet is tovább építteti.  Az udvari homlokzat elé egy négy pilléren álló árkádsort emelnek. 
1482-ben Garai Jób szintén utód nélkül hal meg, így vár ismét a koronára száll. Az 1500-as évek elején Gergelaki Buzlay Mózes Mátyás Király diplomatája a Jagelló-ház udvarmestere, művelt főnemes tesz szert a vár tulajdonjogára. Az Ő idején éli fénykorát a vár története mind kulturális, mind építészeti szempontból. Az 1509-es átalakítás az ország legjelentősebb reneszánsz várkastélyává emelte Simontornyát. Buzlay a fővárosban a királyi építkezések befejeztével az ott felszabaduló mestereket, hívta el, hogy felépítse a saját reneszánsz központját. A külhoni udvarokat is megjárt, művelt nemes tökéletesen ismerte a kor építészeti követelményeit. A vár alaprajzát meghagyva, a régi gótikus épületeket átépítve tette a várkastélyt Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélyává. 
  A ma látható vár, a gótika és a reneszánsz tökéletes együttélését mutatja. A belső terekben összesen hat kandallót fedeztek fel a rekonstruktorok. A falakat hatalmas falikárpitok takarták. Az udvar falait körbevették a fából készült függőfolyosók, amelyek az u alakú udvarnak teljesen reneszánsz öszképet biztosítottak.
  A török idejében a vár a budai vilajethez tartozott és a szandzsákságot a bég irányította. Ebben az időben a vár megtartotta a reneszánsz külsejét. A magyar főurak a törökök ideje alatt is megtartották a jogukat az általuk birtokolt településekre és várakra, és ha ezek változtak, le is adminisztrálták azt. A simontornyai vár a török 150 éves uralma alatt többször is váltott tulajdonjogot. A török hódoltság után az 1700-as évek elején a vár gyönyörű reneszánsz külsejét tönkretették és erődítménnyé alakították az épületegyüttest. A Rákóczi szabadságharc egyik központjává válik. 1717-is osztrák kézen van, majd megszűnik katonai-stratégiai szerepe. Styrum Limburg család tulajdonába kerül, akik kiköltöznek belőle és az épületet magtárolásra használják. Ezután volt az Eszterházyaké, a Zirci Apátságé, a simontornyai bőrgyáré, de volt szükséglakás is. Majd az épületet teljesen magára hagyták és olyan mértékben leromlott az állapota, hogy 1954-ben a tetőszerkezet beomlott. 1964-1975-ben megtörtént a vár helyreállítása és tudományos feldolgozása. A simontornyai vár rekunstrukciójából kiderült, hogyan élt a korabeli reneszánsz magyar főúr és nagyban hozzájárult, hogy a budai reneszánsz emlékek is értelmezhetőekké váljanak a kutatók számára. A vár hitelesen hordozza magán a magyar történelem szépségeit és borzalmait egyaránt.
  A mai látogató számára az egész vár bejárható. A látogató valóban visszarepül a középkori, és a reneszánsz magyar világba. Csodálatosan és valósághűen berendezett termek várják az erre járó magyar és külföldi turistákat  egyaránt. Mire a torony felső emeletének szobájába érünk teljesen a hatása alá kerülünk a helynek, és szinte érezzük az emeleti szobában ropogó tűz illatát, amint egy téli estén az állatbőrökbe bugyolálva merengünk a tolnai tájba révedve.