Első és kihagyhatatlan helyszín az egykori koronázó templom romjai. A hatalmas templom egykor Európa egyik legmagasabb kőépítményei közé soroltatott. Maga I. István építtette, saját magánkápolnájának. István úgy rendelkezett, hogy halála után ide temessék, ami megalapozta az épület jelentőségét több száz éven keresztül. 1526-ig valamennyi magyar királyt itt koronáztak és 37 királyból 15-öt itt helyeztek végső nyugalomra.
Az eredetileg román stílusban épült hatalmas épületet több alkalommal is átépítették, míg végül az egyik legszebben faragott és díszített gótikus épület lett belőle. A város török kézre kerülése után a megszálló csapatok a királysírokat felbolygatták, kirabolták. Szapolyai János holttestét kihajították a városfalon kívülre. Az akkori magyar kereszténység építettet szimbolumából dzsámit és lőporraktárat alakítottak ki. A visszafoglalást követően köveit a város újjáépítésének során használták fel. Ma az egykori koronázótemplom gyakorlatilag a földdel egyenlő. Elképzelni sem tudjuk, hogy egykor Európa egyik legszebb épülete, hogyan is nézhetett ki.
2. A zsámbéki romtemplom
Zsámbék fénykora a középkorra tehető, hiszen a Székesfehérvár és Esztergom közötti útvonal mentén feküdt. III. Béla király hitvesével (francia király lánya) az országba érkező Aynard lovag építteti a ma is látható háromhajós késő román kori, gótikus templomot. A Zsámbéki romtemplom Magyarország kiemelkedő építészeti emlékei között tartják számon. Nem sok ebből a korból megmaradt ilyen jellegű épülettel büszkélkedhetünk. Bár a zsámbéki templom is romos állapotában maradt fent, azért tisztán kivehetők a térelosztások és a falak egy jó része is épségben áll. A Zsámbéki Templomot a tatátjárás alatt teljesen elpusztítják, de IV. Béla király újjáépítteti. A 14. században a település a Maróthyak kezébe kerül. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangot adományoz a településnek. 1541-ben a török elfoglalja, és az ő uralkodásuk ideje alatt rongálódik meg a templom és a hozzá tartozó kolostor. Köveit elhordják és a környező házakba építik, ennek ma is látható nyomai vannak. Feltételezhető, hogy a településen található kastélyban is vannak innen származó építőkövek.
Legújabb felmérések szerint a ma álló romoknak legfeljebb 50 éve van hátra, ha nem történik valami.
3. Az avasi templomrom
Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak. Később a szigligeti vár tartozéka lett és annak sorsában osztozott. A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nincsenek lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.
4. A fülöpi templomrom
A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. közvetlen a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg. A XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben. A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000.-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.
5. Az ecséri templomrom
Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a török porig égette, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papját egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvassuk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővítteti a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtet és gótikus stílusban átépíti az épületet. Ritka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel. Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatóak, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozása van feltárva. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.
6. Az ösküi kerektemplom
Az ösküi kerektemplom a Veszprém megyei Öskü értékes középkori műemléke. A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek templom (rotunda), amelynek eredetétől régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak. A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két romanikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek.
7. A Szent Anna kápolna, Székesfehérvár
Nagyon szép állapotban ma is látható a székesegyház tőszomszédságában a Szent Anna kápolna, gótikus épülete. A kápolna a városháza épületének hátsó homlokzatához van építve. Ma is megtekinthetjük a szépen faragott csúcsíves ablakait. A bejárat felett kis méretű rózsaablak található. A város egyetlen teljes egészében, épen fennmaradt középkori épülete. 1474-ben építtette egy Hentel nevezetű polgár. Az építtetésben részt vállal Kálmáncsehi Domokos is, aki a koronázó templom prépostja volt. Szobra a kápolna előtt található. A törökök imaházként használták.
8. Az aszófői templomrom
Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként. A templom a 13. században épült, román stílusban. Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.
Fotók: www.legifoto.com, Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor
Forrás: internet