Hollókői Húsvét

Írta és képek: Szekeres Zsanett

 Régi bakancslistás vágyam volt eljutni Hollókőre, ami most végre – a bonyodalmakat ugyan nem mellőzve – teljesült. Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi, hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára, ráadásul az első falu volt az egész világon, amely kiérdemelte ezt a címet. 



Az Ófalu kapuján átlépve visszautazunk a múltba, az idő azonban nem állt meg 1889-ben, sőt a falu nagyon is élő és eleven. A település szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a falu emblematikus épülete, története 1889-ig nyúlik vissza. Körülötte keskeny nadrágszíj-telkeken sorakoznak a jellegzetes, fehérre meszelt, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt palóc parasztházak, melyek az 1909-es tűzvész után kapták mai formájukat. Néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak kaptak helyet. Kipróbálhatjuk itt a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk, eredeti bútorok között. 




  A vendégházakban a falu történeteit betéve tudó nénikék, vagy családok invitálnak asztalukhoz, belekóstolhatunk a hamisítatlan palóc ízekbe, megtapasztalva, milyen az eredeti palócleves, tócsni vagy görhe.




 Legnagyobb esemény a falu életében kétségkívül a Húsvét, ami idén is három napon át, szombattól hétfőig tartott. Az aprócska faluban lépten-nyomon díszes népviseletbe öltözött emberekbe botlunk. Fenséges illatok töltik meg a levegőt és népzene hangjai szállnak. A színpadon mindenféle helyi, illetve olykor határon túli, székely néptáncokat mutatnak be a táncosok, kortárs a népzenei vonulatot képviselő zenekarok fellépéseivel felváltva. Az apróságok hagyományos játékokkal üthetik el az időt, van hordólovaglás, kosárhinta, kisfiam még az őrlést is kipróbálta egy apró malomkő segítségével.




A népviseletről:

 A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott.





  Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője. A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte.
Szívmelengető látni, hogy a legkisebbeket is bevonják a hagyományőrzésbe. A hollókői, illetve környéki népviseleteket apróban is megtekinthetjük a babamúzeum babáin.
 A képen látható hölgy 6 darab alsószoknyát visel. 

A locsolkodásról:

A húsvéti fesztiválon járva, nagyon ügyesnek kell lennünk, ha szeretnénk megúszni a locsolást. De én azt mondom, nem is érdemes kihagyni, ilyen szép ruhába öltözött férfiak ritkán locsolják meg az ember lányát. Én már biztosan nem fogok elhervadni.A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány.Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Ha csak egy „unalmas” hétköznapon érkeznénk, akkor sem kell unatkoznunk, hiszen az aprócska házak rengeteg látnivalót tartogatnak. A falu valamint a környék múltját, életét, szokásait bemutató tájházak mellett, megismerkedhetünk különböző foglalkozásokkal, például a fazekassággal, bőrművességgel. Emellett baba -, valamint postamúzeum és a könyvnyomtatást bemutató kiállítás megtalálható a településen. A környék is számos látnivalót rejt, érdemes azt is bejárni. Mi a vár megtekintését a kedvezőtlen időjárás miatt most sajnos kihagytuk.


  Praktikus információ: A fesztivál idején érdemes kora reggel érkezni, mert távozásunkkor már nem engedtek autókat a faluba és hosszú kilométereken keresztül álltak az autók az út mentén.